Tudjon meg többet!

TeleXray 2017

2018-01-11 11:33 dr. Bágyi Péter
Betűméret: (+1) Betűméret: (+2) Betűméret: (+3)

TeleXray 2017

A Terasy egy, a hazai távradiológiai gyakorlatban egyre nagyobb teret hódító, jelenleg hagyományos radiológiai felvételek leletezésében alkalmazott teleradiológiai leletező rendszer, amelyben integrált módon valósul meg a távleletezés mint elsődleges funkció, valamint a tevékenység minőségbiztosítási folyamatainak egyik kulcslépése, az adatgyűjtés is.

A rendszeren keresztül 2017-ben 48 partnernek 43 radiológus 164 463 eset leletezését oldotta meg. Hogy a leletmegfordulási idő - az eset (képanyag és szöveges információk) megjelenése a rendszerben és a visszajuttatott, lezárt lelet között eltelt idő - tartható legyen (a partnerek, a páciens számára elfogadható), ezért prioritások szerint adható fel a rendszerbe a képanyag.

Az összes eset 5,77 %-a magas, 66,75 %-a normál, 20,78 %-a alacsony, 6,7 %-a nagyon alacsony prioritással szerepelt a rendszerben. A prioritások kezelésével és használatával érhető az el, hogy a teljes rendszerben, az összes esetre vonatkozó leletmegfordulási idő átlag 23 perc 49 másodperc volt.

A radiológusok - jellemzően szabadidőben végzett - leletezési tevékenysége a vállalt kapacitásaik függvényében változott.

A Partnerek beküldött eseteinek száma is széles határok között mozgott, amit az ellátás igényére vonatkozó szezonális ingadozás és a radiológus hiány határozott meg.

A prioritások kezelése nem minden Partner esetében tükrözte az eset "sürgősségét", ezzel több időpontban rontva a rendszer teljesítőképességét. Jelen adatok birtokában a rendszerben (külön megállapodások nélkül) az elvárható magas prioritású esetek számát 10 % alatt indokolt tartani.

Az egyes esetekhez tartozó képszám között jelentős eltérések vannak, amely az adott Partner alatt működő szakmák jellegére is utal. Ami persze nem kellene, hogy szokványos legyen (mindenki tudja a példát: idős páciensről félévente nyaki-háti-lumbális gerinc kétirányú-, csípő-, medence-, térd-, egyéb - ha lehet - kétirányú felvételek).

Óránkénti átlagos esetszám: jellemzően tükrözi a magyar egészségügyi ellátási viszonyokat, a képalkotó diagnosztikát is terhelő ellátásszervezés (előjegyzési rendszerek és ezzel összefüggő betegút menedzsment) hiányosságait.

Az adatokból látszik, hogy bár 8:00-20:00-ig a képalkotó diagnosztika (és hagyományos röntgen) sok helyen rendelkezésre áll, a legtöbb vizsgálat 8:00-13:00 között valósul meg. Ebben az időszakban a magas esetszám a radiológus terhelését fokozza, ami belátható, hogy a leletezési szokások és körülmények jelentős támogatása mellett teheti csak kezelhetővé a terhelést (megfelelő informatikai környezet; szakmai előzmények, indikációk, kérések biztosítása; leletezést segítő megoldások - pl. beszédfelismerő használata; nyugodt munkakörülmények). Az is belátható, hogy a megfelelő betegút menedzsmenttel nagyon sok helyen feltölthetőek lehetnének a délutáni, kevésbé terhelt időpontok is úgy, hogy a radiológiai vizsgálatnak ne az legyen a kritériuma, hogy a társzakma szakrendelése előtt menjen a röntgenbe, hanem az, hogy milyen kapacitásokkal, mikor tud biztonságosan működni a radiológia (ha előre tervezett időpontban kontroll szakrendelésre megy a páciens, akkor akár előző napokban is elkészülhet a radiológiai vizsgálat). Ehhez persze az is kell, hogy mind a radiológiai munkahelyeken, mind az egyéb ambulanciákon bevezetett, IT támogatott előjegyzési rendszer működjön.

Leletének beküldésekor a radiológus nyilatkozhat a beérkező képi és szöveges információk hibáiról, minőségéről. A felvételek hibái nyilvánvaló módon megnehezítik a radiológus számára a képek kiértékelését, elnyújthatják a leletezési időt és félreértelmezések, leletezési hibák forrásai lehetnek.

Döntési bizonytalanság esetén maga a radiológus, helytelen diagnózis és következményes terápiás eredménytelenség esetén pedig a kezelő orvos lesz az, aki másodvélemény kéréséhez folyamodik. Ez az ellátás költségeinek emelkedéséhez, a radiológusok befektetett idejének nem megfelelő kihasználásához, a betegellátás minőségének romlásához vezet.

A képminőség hibák elsősorban a felvétel technikai (kivitelezési) problémák összessége, amely gyakorlattól is függ, esetleg összefüggés fedezhető fel a kisebb esetszámmal dolgozó Partnerek nagyobb hibaszázalékai között, de sajnos nagyobb esetszámú partnereknél is tapasztalható kiugró érték. Leírás problémák csoportba tartozik főleg az előzményi információk megléte, vagy hiánya, a hibás, félreértelmezhető tájékoztatás (pl.: nincs adat, hogy miért kértek mellkas rtg. felvételt, hibás oldalon jelzik traumás esetben a feltételezhető törést, stb.).

A sugárvédelmi problémák nagy része a hagyományos-digitális technológiai váltás következménye is sok helyen, de egyszerű figyelmetlenség, kapkodás következménye is lehet. Egyes esetekben a képminőségre is visszahatnak ezek az eltérések.

Jelen adatok birtokában a képminőség problémás esetek számát mindenképpen 3 %-alá kell szorítani, a hiányos/téves adatközlést 3%-alá kell csökkenteni, a sugárvédelmi problémák kezelésénél pedig a 0,3 %-alatti érték a cél. Természetesen egy hosszabb minőségbiztosítási folyamat során ezen értékek folyamatos csökkentése szükséges.

Az egyes intézmények adatait külön-külön is tanulmányozva általánosságban elmondható, nincs két teljesen egyforma problémaprofillal rendelkező intézmény. Ennek megfelelően a hibák orvoslása mindenképp megkívánja   az adott intézményre szabott, a sajátságokat – jól működő rutinokat és visszatérő hibákat – figyelembe vevő intézkedések meghozatalát, valamint az alkalmazásuk eredményeképp létrejövő változások állandó monitorozását is. A magyar radiológiában a fenti rendszeren keresztül monitorozott adatok az elsők amely a hagyományos radiológiai felvételi technika és leletezés minőségi szempontjait elemzik. Ezen minőségbiztosítási rendszer, vagy hasonló bevezetése és használata nemcsak a teleradiológiai folyamatot felügyelő vezetők számára, hanem minden radiológiai felvételt készítő intézmény számára is lehetőséget kínál arra, hogy tudatosan, rendszeres ütemezettséggel készíthessék el intézményi kimutatásaikat. Ezek tükröt mutathatnak mind a döntéshozók, mind a folyamatban közvetlenül részt vevők – beutaló orvos, szakdolgozók, radiológusok – számára, akik így célzottan léphetnek a hatásuk alatt álló folyamatokban fellépő hibák eliminálása érdekében. Az így megvalósuló minőségfejlesztés egyértelműen kedvezően hat a készült felvételek minőségére, a leletező radiológus hibázási rátájára, aminek eredményeképpen javul a teleradiológiai szolgáltatás, így végső soron a betegellátás minősége.

források:

  1. Juhász Emese, Bágyi Péter: A röntgendiagnosztikai munka hibáinak feltérképezése a teleradiológiai minőségbiztosítási rendszer segítségével. Magyar Radiológia Online 2017; 8(4): 2/1-8.
  2. TeleXray 2017 - radiologia.blog.hu
  3. OTR-Iconomix-Terasy 2017. évi hagyományos röntgen teleradiológiai statisztika.